29/1997. (IV. 30.) FM rendelet

az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól

7. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez

Az Erdészeti Szolgálati Szabályzat

1. Az Erdészeti Szolgálati Szabályzat (a továbbiakban: a Szabályzat)

a) a minisztériumnál és a Szolgálatnál erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat közszolgálati jogviszonyban ellátó személyek alkalmazásának, munkavégzésének és juttatásainak egyes szabályaira, továbbá

b) az erdészeti munkák szakirányítását, az erdő őrzését ellátó erdészeti szakszemélyzet tagja igénybevételének, erdészeti hatósági nyilvántartásba vételének, ellenőrzésének feltételeire, valamint a munkavégzésére és az ezzel összefüggő jogosítványokra, illetve kötelezettségekre, továbbá a juttatásai egyes szabályaira terjed ki.

2. Az erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyek esetében e Szabályzatban foglalt szolgálati szabályokat a közigazgatási szerveknél közszolgálati jogviszonyban álló személyekre vonatkozó külön jogszabályokban foglaltakkal együtt kell figyelembe venni.

I.

Az erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyek alkalmazásával összefüggő erdészeti szolgálati szabályok

Foglalkoztatási, személyi feltételek

3.1. Erdőfőfelügyelőként, illetve főerdőtervezőként - közszolgálati jogviszonyban - csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettségű személy foglalkoztatható.

Erdőfelügyelőként, illetve erdőtervezőként - közszolgálati jogviszonyban - szakirányú egyetemi, főiskolai vagy szakirányú középiskolai (technikusi) végzettségű személy foglalkoztatható hatósági feladathoz. Hatósági feladatkörben technikusi végzettségű személy a felügyelt szervezet erdészeti szakszemélyzet képzettségéhez viszonyítva foglalkoztatható. Tervezői feladatkörben technikusi végzettségű személy felelős tervezőként nem foglalkoztatható.

3.2. Hatósági feladatok ellátása esetén a fegyver tartására jogosult személynek a munkáltató által való kinevezése előtt meg kell felelni a szolgálati célú fegyver megszerzésével és tartásával kapcsolatos külön jogszabályok előírásainak is.

3.3. A munkáltató köteles az erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személy részére a közszolgálati jogviszony létesítésénél az 1. és 2. számú függelékben foglaltak alapján erdészeti szolgálati igazolványt, továbbá a hatósági feladatokat ellátó személyek esetében az igazolvánnyal azonos jel- és sorszámú szolgálati jelvényt is biztosítani.

3.4. Az erdészeti hatósági feladatot ellátó személyek a munkavégzés során a hivatalos eljárásuk igazolása céljából kötelesek a hivatalos személyre való utalást kifejező - a Magyar Köztársaság címerét magában foglaló - jelvényt ruházatukon viselni, amelynek leírása a következő: 60 x 65 mm átmérőjű, ovális alakú, aranyszínű fémjelvény, melyen jobbról és balról félkör alakban futó 9-9 db zöld színű tölgyfalevél veszi körül a középen elhelyezett, színesre zománcozott Magyar Köztársaság címerrel, alul "erdőfelügyelő" felirattal.

3.5. A munkáltató az erdészeti szolgálati igazolvánnyal, valamint jelvénnyel ellátott, hatósági feladatokat végző személyekről a 3. számú függelékben foglalt minta, az igazgatási feladatokat végző személyekről pedig a 4. számú függelékben foglalt minta alapján nyilvántartást köteles vezetni.

3.6. A szolgálati-igazolvány és jelvény elvesztését a munkáltatónak haladéktalanul be kell jelenteni, az erdészeti hatósági vagy igazgatási munkakör vagy a közszolgálati jogviszony megszűnésekor pedig azokat vissza kell szolgáltatni.

3.7. A munkáltató szükség esetén intézkedik a szolgálati igazolvány és jelvény visszavonására.

Jogok és kötelezettségek

4. Az erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyek feladataik ellátása során jogosultak az erdészeti hatósági és igazgatási ügyekben az erdészeti hatóság jogszabályokban meghatározott illetékességi területén eljárni. Mint hivatalos személyek, illetékességi területükön jogosultak hatósági ellenőrzés végzésére, jegyzőkönyv felvételére, határozat (tervezet) készítésére, felhatalmazás alapján kiadmányozásra, erdészettel összefüggő jogszabálysértés esetén az illetékes hatóságnál eljárás kezdeményezésére. A helyszíni hivatalos eljárás során kötelesek - felhívásra - hivatalos személyi minőségüket igazolni, továbbá a juttatott egyenruhát viselni.

Szolgálati fegyver viselése és használata

5. Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személyek rendőrhatósági engedély alapján szolgálati célból szereznek be és tartanak maguknál maroklőfegyvert (esetleg gáz- vagy riasztófegyvert), a munkáltató szervezet vezetőjének munkaköri besorolási döntése alapján.

5.1. A szolgálati fegyvert a munkáltató biztosítja meghatározott értékhatáron belül.

5.2. A szolgálati fegyver juttatásáról, biztosításáról a munkáltató köteles nyilvántartást vezetni, valamint azt a rendőrhatóság részére, ellenőrzés céljából rendelkezésre bocsátani.

5.3. A munkaviszony megszűnését, a szolgálati fegyver megszerzésére és tartására vonatkozó engedély visszavonása érdekében, a munkáltató - három napon belül - köteles az engedélyt kiadó rendőrhatóságnak bejelenteni.

5.4. Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személy a szolgálati fegyverét a 16. pontban foglalt előírás szerint, előzetes figyelmeztetés és riasztólövés leadása után, az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására - ha a támadás másként nem hárítható el - használhatja.

Erdészegyenruha és felszerelés

6. Az erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyeket, munkakörüknek megfelelően megilleti az erdész hagyományoknak megfelelő egyenruha, illetőleg munkaruha viselésének és használatának joga. A közszolgálati jogviszonyban álló személyek, valamint az erdészeti munkák szakirányítását és az erdő (erdővagyon) őrzését ellátó erdészeti szakszemélyzet tagja által viselhető erdészegyenruha és annak kiegészítői leírását, valamint használatának személyi feltételeit a II. 21-22. pont tartalmazza.

II.

Az erdészeti munkák szakirányítását, az erdő (erdővagyon) őrzését ellátó erdészeti szakszemélyzet tagja igénybevételével összefüggő erdészeti szolgálati szabályok

A foglalkoztatás, megbízás személyi feltételei

7.1. A tv. 86. §-ának (1) bekezdése alapján az erdészeti munkák szakirányítási feladatainak ellátására erdészként csak olyan személy foglalkoztatható, illetőleg bízható meg, aki legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkezik, és megfelel a 7.2. pontban meghatározott egyéb feltételnek is, amennyiben erdőőrzési feladatokat is ellát.

Kérelemre, illetve a foglalkoztató, megbízó javaslatára az alapfokú erdészeti szakképesítések köréből - a rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően 2005. december 31-ig - az alerdész szakiskolai és erdész szakiskolai végzettséget az erdészeti hatóság elfogadhatja, illetve a rendelet hatálybalépésekor az 55 éves életkort betöltött személy esetében nyugállományba vonulása idejéig a középfokú képesítés megszerzése alól felmentést adhat a 8. számú mellékletben foglalt képzettségi, illetve képesítési előírások alól.

7.2. Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet (erdőőr) tagjaként csak az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű, EGT megállapodásban részes tagállam, illetve nemzetközi szerződés alapján vele egy tekintet alá eső állam állampolgára foglalkoztatható, illetve bízható meg, aki

a) legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezik,

b) az erdőgazdálkodással, az erdővédelemmel kapcsolatos ismeretekről, az erdészeti jogszabályokról - beleértve az Erdészek Szolgálati Szabályzatát -, továbbá a mezőgazdasági őrszolgálattal, a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéről a működésének helye szerint illetékes első fokú erdészeti hatóság vizsgabizottsága előtt eredményes vizsgát tett,

c) megfelel a kézi lőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, a légfegyverekről és a lőterekről, valamint a fegyvertartás engedélyezésének egészségügyi követelményeiről szóló külön jogszabályokban foglalt feltételeknek, továbbá

d) működési területét ismeri.

A vizsgaszabályzatot a miniszter a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé teszi.

7.3. A foglalkoztató, illetőleg a megbízó az egyes munkakörök betöltését egészségügyi alkalmassági feltételhez is kötheti.

8. Az erdészeti szakszemélyzet tagja szolgálatának megkezdése előtt a működésének helye szerinti első fokú erdészeti hatóság vezetője előtt esküt köteles tenni.

8.1. a) Az erdészeti munkák szakirányítását végző szakszemélyzet tagja (erdész) esküjének szövege:

Én ............. esküszöm, hogy a rám bízott erdőterületeken, fásításokban az erdészek számára a Szolgálati Szabályzatban meghatározott feladatokat lelkiismeretesen és pontosan teljesítem, az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerű folytatásáról munkakörömnek (megbízásomnak) megfelelően gondoskodom. Az erdőgazdálkodás érdekeit sértő cselekmények és egyéb károkozások megelőzésére, valamint a károkozók felelősségre vonására a szükséges intézkedést késedelem nélkül megteszem. A törvényes rendelkezéseket megtartom, és az irányításomra bízott személyekkel megtartatom. Összes ténykedésem során mindenkor a rendelkezések szigorú megtartásával, pártatlanul és igazságosan járok el, a rám ruházott jogokkal vissza nem élek.

b) Az erdészt irányító szakszemélyzet tagja esküjének szövege:

Én ............... esküszöm, hogy a munkakörömnél fogva vezetésemre és irányításomra bízott erdészek és erdőőrök erdőőrzési, erdővédelmi és gazdálkodási munkáját a legjobb tudásom szerint megszervezem, és feladataik végrehajtását elősegítem. A törvényes rendelkezéseket megtartom, és az irányításomra bízott dolgozókkal megtartatom. A Szolgálati Szabályzatban az erdészek számára meghatározott feladatok végrehajtását rendszeresen ellenőrzöm és a mulasztást elkövetők felelősségre vonása iránt haladéktalanul intézkedem. Az erdőgazdálkodás érdekeit sértő cselekmények és egyéb károkozások megelőzésére, valamint a károkozók felelősségre vonására a szükséges intézkedést késedelem nélkül megteszem. Összes ténykedésem során mindenkor a rendelkezések szigorú megtartásával, pártatlanul és igazságosan járok el, a rám ruházott jogokkal vissza nem élek.

8.2. Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja (erdőőr) esküjének szövege:

Én ................... esküszöm, hogy a rám bízott erdőkre, fásításokra az azokban lévő erdészeti létesítményekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a munkáltatómtól (megbízómtól) kapott utasításoknak és szakmai szabályoknak megfelelően teljesítem. Az erdőt veszélyeztető és károsító cselekmények és károkozások megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. Mindazokkal a személyekkel szemben, akik az erdőt károsítják vagy veszélyeztetik, késedelem nélkül eljárok. A rám ruházott jogokkal vissza nem élek.

Az erdész és erdőőr feladatait ellátó szakszemélyzet tagja köteles e pontban és a 8.1. a) pontban meghatározott szövegű esküt egyaránt letenni.

8.3. Az eskü letételéről szóló tanúsítványt - amelyet az esküt kivevő és az esküt tevő aláírásával hitelesít - az első fokú erdészeti hatóság őrzi. Az erdészeti hatóság az eskü kivételéről - díj ellenében - esküokmányt ad ki. A szakszemélyzet tagja azt megőrzésre köteles átadni foglalkoztatójának, illetőleg megbízójának. Az esküokmány mintáját az 5. számú függelék tartalmazza.

8.4. Az esküt tett erdészeti szakszemélyzet tagja részére az erdészeti hatóság - díj ellenében - a 6. számú függelékben foglalt minta szerint szolgálati igazolványt és a 7. számú függelékben foglalt minta szerint hitelesített szolgálati naplót, továbbá a szolgálati igazolvánnyal azonos sorszámú jelvényt ad át.

8.5. Az erdészeti szakszemélyzet tagja a jelvényt a munkavégzés alatt látható vagy felmutatható módon köteles magánál tartani, illetve viselni.

A jelvény leírása:

60 x 65 mm átmérőjű, pajzs alakú - az erdészeknél ezüstszínű, az erdőőröknél bronzszínű - fémjelvény, középen piros, fehér, zöld színű mezővel, amelyet jobbról és balról 5-5 db zöld színű tölgyfalevél vesz körül. A fehér mezőben aranybetűvel "erdész" vagy "erdőőr" felirat van.

Az erdészetei szakszemélyzet tagja jelvényét az erdészeti hatóság indokoltság esetén visszavonja.

8.6. Az erdészeti hatóság az esküt tett, valamint a szolgálati igazolvánnyal, hitelesített szolgálati naplóval és jelvénnyel ellátott erdészeti szakszemélyzet tagjáról a 8. számú függelékben foglalt minta alapján nyilvántartást köteles vezetni.

8.7. A szolgálati igazolvány, a szolgálati jelvény és a szolgálati napló elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni az erdészeti hatóságnál.

8.8. A megbízás vagy foglalkoztatás megszűnése esetén a jogosult a szolgálati igazolványt, a naplót, valamint a jelvényt köteles az erdészeti hatóságnak átadni, amely átvételéről elismervényt állít ki. A szolgálati naplót öt évig meg kell őrizni.

Jogok és kötelezettségek

9. Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítást végző tagja, az erdész

a) elsődlegesen az erdőgazdálkodással kapcsolatos szakmai feladatokat látja el a jogszabályokban és szakmai előírásokban foglaltak szerint, figyelemmel foglalkoztatója, illetőleg megbízója utasításaira is. Az elsődleges szakmai feladatok mellett - működési területén - köteles az erdő és (amennyiben foglalkoztatója, illetve megbízója működési területén egyúttal a vadászati jog gyakorlója) a vadállomány őrzésével és védelmével kapcsolatos olyan feladatokat is ellátni, amelyek elsődlegesen az erdőőr feladatkörébe tartoznak;

b) megfelelő tájékoztatás adásával köteles segíteni az erdőt sportolási, pihenési, üdülési, oktatási célból felkereső személyeket, illetőleg csoportokat;

c) az erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos termelési feladatok irányítása mellett köteles a faállomány, az erdőben tárolt kitermelt faanyag őrzését, védelmét ellátni, a természeti károk (pl. tűzkár) megelőzéséhez szükséges - a tőle elvárható - intézkedéseket megtenni, a műtárgyakat, megfigyelő eszközöket, hatósági jeleket, mérnöki és egyéb jelzéseket védeni, és általában az erdő- és vadgazdálkodás, valamint az erdők jóléti és védelmi rendeltetését sértő cselekményeket (pl. a faállomány károsítását, a talajszennyezést stb.) megakadályozni;

d) a faállomány és az erdőben tárolt kitermelt faanyag őrzésének minősül az erdőknek és fásításoknak, valamint a faanyagoknak az emberi kártételek és a legeltetéssel okozható károk elleni oltalma. Az erdők és fásítások védelmét jelenti az erdőknek, fásításoknak a természeti károktól való oltalmazása;

e) az erdők és fásítások őrzése és védelme kiterjed a károk megelőzésére, a károsodás megszüntetésére (enyhítésére), szükség esetén a káros következmények kiküszöbölésére;

f) a tűzkár elhárításában lehetőségei szerint köteles közreműködni, a külön jogszabályban előírtak szerint.

10. Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja

a) elsődlegesen az erdő és faállomány, az erdőben és fásításokban lévő létesítmények és berendezések, a növényi és állatvilág (vadállomány) őrzését látja el. Ennek megfelelően köteles az erdőgazdálkodás és a vadon élő növény-, állatvilág érdekeit sértő vagy veszélyeztető cselekményeket megakadályozni, a károk megelőzésében, elhárításában vagy csökkentésében lényegesen közreműködni, a károkozó személlyel szemben a szükséges intézkedést megtenni;

b) köteles az erdők tűz elleni védelmére hozott jogszabályi rendelkezések betartását figyelemmel kísérni, és a tűz megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, tűz esetén annak eloltásában közreműködni;

c) az őrzési feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül más feladatokkal is megbízható.

11. Az erdészeti szakszemélyzet tagja foglalkoztatója, illetőleg megbízója által meghatározott munkarendben és munkaidőben látja el feladatát. Köteles az erdészeti szolgálati naplót folyamatosan, naprakészen vezetni.

11.1. A szolgálati napló vezetését a foglalkoztató, illetőleg a megbízó rendszeresen, az erdőfőfelügyelők, erdőfelügyelők pedig alkalmanként ellenőrzik (ellenőrizhetik).

12. Az erdészeti szakszemélyzet tagját az erdészeti munkák szakirányításával, őrzésével kapcsolatos tevékenységének gyakorlása során megilleti a tv. 88. §-a szerinti büntetőjogi védelem.

13. Az erdészeti szakszemélyzet tagja munkavégzése során köteles együttműködni az erdészeti és más hatóságokkal.

14. Az erdészeti szakszemélyzet tagja a feladatai ellátása során az erdő, a növény- és állatvilág védelmére vonatkozó rendelkezéseket megszegő, vagy a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet és a tulajdon biztonságát veszélyeztető személyekkel szemben a tv.-ben, valamint a mezőgazdasági őrszolgálatról szóló külön jogszabályokban meghatározott intézkedések megtételére jogosult.

Szolgálati fegyver viselése és használata

15. Az erdészeti szakszemélyzet tagja - szolgálati célból - rendőrhatósági engedéllyel megszerezhet és tarthat magánál maroklőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert, szál-(vadász-)fegyvert.

15.1. Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja jogosult szolgálati lőfegyver viselésére, illetve használatára, akinek a szolgálati célból fegyverrel és lőszerrel való ellátásáról foglalkoztatója, illetőleg megbízója köteles gondoskodni.

15.2. A szolgálati lőfegyver maroklőfegyver és sörétes szál-(vadász-)lőfegyver lehet. A munkaterületén vadászati feladatokat ellátó szakszemélyzet tagja golyós vagy vegyescsövű fegyvert is kaphat, és azt ilyen célra szóló engedéllyel használhatja. A szakszemélyzet tagja jogosult gázszórópalack használatára is.

15.3. A foglalkoztató vagy a megbízott köteles gondoskodni a rendszeres lőkiképzés lőgyakorlat lehetőségének biztosításáról.

16. Az erdészeti szakszemélyzet tagja feladata teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztólövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására - ha a támadás másként nem hárítható el - használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.

Köteles az őt ért támadásról, jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról foglalkoztatóját, illetőleg megbízóját tájékoztatni, az eseményt szolgálati naplójában feltüntetni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével az illetékes rendőri szervnél feljelentést tenni.

A fegyver személy elleni használatáról köteles haladéktalanul bejelentést tenni az illetékes rendőri szervnek.

Ha a fegyver használata következtében személyi sérülés történt, köteles a sérültet elsősegélyben részesíteni, és orvosi ellátásáról gondoskodni.

Az erdészeti szakszemélyzet tagja mint szolgálati lőfegyver viselésére, használatára és tartására jogosított személy köteles a lőfegyvertartási engedélyre, továbbá a lőfegyver, lőszer tartására, viselésére, kezelésére és használatára vonatkozó külön jogszabályokban foglaltakat megtartani.

17. Az erdészeti szakszemélyzet tagjának szolgálati lőfegyver biztosításáról a foglalkoztató vagy megbízó köteles nyilvántartást vezeti, és szükség/igény esetén azt a rendőrhatóság részére, ellenőrzés céljából rendelkezésre bocsátani. A szolgálati fegyver tartási engedélyének visszavonása érdekében szükséges intézkedést az 5.3. pont tartalmazza.

Erdészegyenruha és felszerelés

18. Az erdészeti szakszemélyzet tagja jogosult az erdészhagyományoknak megfelelő egyenruha, illetve munkaruha és védőruha viselésére, illetve használatára, amelyet a foglalkoztató vagy megbízó köteles biztosítani. Az erdészeti szakszemélyzet tagjai az erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyekkel azonos formájú egyenruha viselésére jogosult, amelynek kiegészítői egymástól eltérőek.

a) Az erdészegyenruha összetétele és kihordási ideje a következő:

b) Az erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet tagja egyenruhája a következő:

c) A védőruha a következő:

- 1 pár bakancs,

- 1 db csuklyás esőköpeny,

- 1 pár gumicsizma,

- 1 db vászon munkaruha,

- 1 pár bőrkesztyű.

19. Az erdészegyenruhát és a védőruhát az erdészeti szolgálati feladatok ellátása során kell viselni. Az erdészegyenruhát más - nem az egyenruhához tartozó ruhadarabbal együtt - tilos viselni.

20. Az erdészek és erdőőrök felszerelése a következők:

a) kötelező felszerelések:

- táska,

- távcső tokkal,

- térkép a működési területekről,

- szolgálati napló;

b) ajánlott felszerelések:

- hordozható telefon,

- munkakutya,

- közlekedési eszköz,

- fényképezőgép filmmel,

- mentőkötél,

- kéziásó,

- iránytű,

- vadásztőr.

21. Az erdészegyenruha leírása a következő:

a) Ünnepi öltöny

- Zakó: állógalléros (2,5 cm), sötétebb zöld alapszín, poliészterrel kevert gyapjúszövet, zsebfedő nélküli 3 db rejtett zseb, bal oldalon felső zseb, két oldalzseb, a zsebek paszpólozása 0,5 cm világosabb zöld szövetből varrott. Két gombos, enyhén karcsúsított, egyenes-sima szabású háttal. A zakó szövetével színben harmonizáló poliészter béléssel és csont utánzatú gombbal ellátott. A hajtókán rávarrott erdész csillag van.

- Pantalló: hagyományos pantalló fazonú, felhajtó nélküli, egy bőség hajtással, 2 svéd zsebbel és 1 farzsebbel ellátott.

b) Nyári ruha, nyári öltöny

- Zakó: sötétebb olajzöld, farmervászon, angol fazon. Rávarrott 4 külső zsebbel - legombolható zsebfedővel ellátott. A zakó 3 gombos, hátrésze sima és bélés nélküli, a gomb zöld műanyagból készült.

- Pantalló: anyaga a zakóval azonos, felhajtó nélküli, 2 db svéd zsebbel és 1 db farzsebbel ellátott. Jobb oldalon oldalzseb és tőrzseb.

- Térdnadrág: anyaga a zakóval azonos.

- Dzseki: olajzöld farmervászon, bélés nélkül. Derék alá érő, kétoldalt gumírozott, elöl gombbal és cipzárral záródó, csuklóban gombolt. 4 db rávarrott zsebbel, gombos, szögletes zsebfedővel ellátott.

c) Posztóöltöny, téli öltöny

- Zakó: kevert vastagabb sötétzöld gyapjúszövet. A nyári öltönnyel azonos fazonú, bélelt 1 db belső zsebbel ellátott.

- Pantalló: anyaga a téli zakóval, szabása pedig a nyári pantallóval megegyezik.

- Dzseki: a nyári dzsekivel azonos fazonú, bélelt 1 db belső zsebbel ellátott.

d) Bélelhető kabát

Combközépig érő, elöl 2 sima rejtett mellzsebbel, alul 2 db rátett, gombolható zsebfedős dupla zsebbel, amely oldalról is használható. Eleje derékrészben zsinórral szorított, húzott, pánttal és gombbal záródik. Ujja bevarrott, ejtett vállú, gombolható kézelővel. A kabát gallérja fekvő, a hátrésze sima. A zsebek alul legombolhatók. A bélése kivehető műszőrme béléssel vagy steppelt selyem béléssel ellátott.

e) Tartozékok

- Ing: középzöld, rávarrott, legombolható 2 db zsebbel, vállpánt nélkül. Apró csontgombbal ellátott. Ünnepi öltönynél az ing fehér, esetleg krémszínű.

- Zokni: zöld

- Nyakkendő: zöld, finom motívumú erdész csillaggal

- Kalap: zöld, hagyományos-zsinóros, rávarrott erdész csillaggal. "Frankónia-erdész" 02. Gyapjú, hunting, fonott zsinórral díszített

- Téli sapka: zöld, felhajtós

- Sál: zöld

- Gumicsizma: zöld

- Cipő, bakancs: barna.

22. Az erdészegyenruha kiegészítője a szövetén elhelyezett kiegészítő, a személy végzettségére, munkakörére, illetve erdészeti szolgálati működésére utaló jelzés. Az erdészegyenruhát a jogosult nyugdíjazását követően is viselheti a kiegészítők nélkül.

22.1. Az erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyek végzettségére és munkaköri beosztására utaló kiegészítők az egyenruha bal felső karján viselendők. Az arany csík felsőfokú, az ezüst középfokú végzettséget jelent.

a) Minisztériumi erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyek kiegészítői

4x6 cm nagyságú, fekete alapú, 0,5 cm szélességű arany sávval szegett pajzson a következő:

b) Az Állami Erdészeti Szolgálat központjánál igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyek kiegészítői

4x6 cm nagyságú, fekete alapú, 0,5 cm szélességű ezüst sávval szegett pajzson a következő:

c) Az Állami Erdészeti Szolgálat igazgatóságainál hatósági feladatokat ellátó személyek kiegészítői

4x6 cm nagyságú, fekete alapú, 0,5 cm szélességű sötétpiros sávval szegett pajzson a következő:

d) Az Állami Erdészeti Szolgálat igazgatóságainál erdőtervezési feladatot ellátó személyek kiegészítői

4x6 cm nagyságú, fekete alapú pajzson a következő:

22.2. Az erdőgazdálkodás területén dolgozó személyek végzettségére, munkakörére, illetve erdészeti szolgálati működésére utaló kiegészítők az egyenruha bal felső karján viselendők. A foglalkoztató, megbízó állami erdőgazdálkodó és egyéb erdőgazdálkodó cégének jelét vagy megnevezését pedig az egyenruha jobb felső karján kell viselni. Egyenruha viselése esetén a szolgálati (fém) jelvényt a zakó bal oldali mellrészére kell kitűzni. Az erdészeti szakszemélyzet tagjának kiegészítői a következők.

a) Tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaság által foglalkoztatott szakszemélyzet tagjának kiegészítői

4x6 cm nagyságú, világoszöld alapú, 0,5 cm szélességű arany sávval szegett pajzson a következő:

b) Egyéb erdőgazdálkodó által foglalkoztatott szakszemélyzet tagjának kiegészítői

4x6 cm nagyságú, világoszöld alapú pajzson a következő:

III.

Vegyes rendelkezések

23. A használatra átvett felszerelési tárgyakkal, eszközökkel és ruházattal a jogviszony megszűnésekor el kell számolni. A kihordási idő félidején túl ingyenes, félidőn belül pedig - eltérő megállapodás hiányában - feláron, a használó tulajdonába kerül.

24. A Szabályzat előírásai a hatálybalépése előtt már alkalmazásban lévő személyekre is vonatkoznak.

1. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

ERDÉSZETI SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY
erdészeti igazgatási feladatok ellátására

2. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

ERDÉSZETI SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY
erdészeti hatósági feladatok ellátására

3. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

Nyilvántartás a szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel ellátott
erdészeti hatósági feladatokat végző személyekről

4. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

Nyilvántartás a szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel ellátott
erdészeti igazgatási feladatokat végző személyekről

5. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

ESKÜOKMÁNY
az erdészeti szolgálati eskü letételéről

6. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

ERDÉSZETI SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY
erdészeti munkák szakirányítását vagy erdészeti őrzési feladatokat ellátó
erdészeti szakszemélyzet tagja részére

7. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

ERDÉSZETI SZOLGÁLATI NAPLÓ

8. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

Nyilvántartás az erdészeti szakszemélyzet tagjaként az erdészeti munkák
szakirányítását és/vagy erdészeti őrzési feladatokat ellátó személyekről

8. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez

Az erdészeti képzettségek, illetve képesítések jegyzéke

Felsőfokú erdészeti szakképzettségnek minősül:

a) a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán,

b) az Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Karán,

c) a Budapesti Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Karán,

d) az Erdőmérnöki Főiskolán,

e) az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán,

f) a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán

g) a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán

szerzett képesítés, valamint a külföldön szerzett és honosított erdőmérnöki oklevél.

Középfokú erdészeti szakképzettségnek minősül:

a) az Erdőgazdasági Középiskola,

b) a Mezőgazdasági Gimnázium Erdészeti Tagozata,

c) az Erdőgazdasági Technikum,

d) az Erdőipari Technikum,

e) az Erdészeti Technikum,

f) az Erdészeti Középiskola,

g) az Erdészeti és Faipari Szakközépiskola,

h) az Erdészeti Szakközépiskola

i) az Erdészeti Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskola

által nyújtott szakképesítés, valamint a technikusminősítés:

a) az erdőgazdálkodási,

b) az erdőművelő,

c) a fahasználati, és

d) az erdészeti növényvédő

szakokon.

Alapfokú erdészeti szakképzettségnek minősülnek:

a) alerdész szakiskola,

b) erdész szakiskola,

c) erdőőri szakvizsga,

d) erdész különbözeti vizsga,

e) hónapos új típusú erdész szakiskola,

f) hónapos szakosított erdésztanfolyam,

g) hónapos levelező tanfolyam,

h) új típusú kétéves erdészeti szakiskola,

i) erdészeti szakvizsga,

j) hónapos erdészeti levelező tanfolyam,

k) erdőgazdasági szakmunkás,

l) erdőművelő-fakitermelő szakmunkás,

m) erdőgazdasági gépész,

n) fagazdasági rakodógép-kezelő,

o) erdőgazdasági gépjavító és karbantartó szerelő,

p) választékoló (hossztoló),

q) erdei rakodógép-kezelő,

r) motorfűrész-kezelő (gépi daraboló),

s) erdőművelő (csemetekerti munkás),

t) erdészeti növényvédő,

u) motorfűrész-kezelő.

A tv. 13. § (1) bekezdésében megnevezett erdőgazdálkodónál a tv. 86. § (1) bekezdésében előírt erdészeti szakszemélyzet tagjai képzettségének feltételei az alábbiak:

Gazdasági társaságnál:

- vezérigazgató: egyetemi vagy főiskolai végzettség, lehetőség szerint erdészeti szakirányú felsőfokú végzettség;

- vezérigazgató-helyettes: a szakirányítási feladatok ellátása miatt csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség;

- főmérnök: csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség;

- erdőőrzési felügyelő: szakirányú feladatot is végezve, csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség;

- szakmai ágazatvezetők, osztályvezetők (erdőművelési, fahasználati stb.): csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség;

- erdészeti igazgató, erdészetvezető, erdészetvezető helyettes, erdőművelési és fahasználati műszaki vezető: csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség;

- erdész: az erdészkerület vezetője, szakerdész (csemetekert-kezelő, erdőművelő, fahasználó és rakodó kezelő erdész) és a kerületvezető vadász, ha erdészeti szakirányítási feladatokat is ellát: legalább középfokú szakirányú képesítés, ajánlott erdésztechnikusi képesítés.

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységet is folytató gazdálkodónál, az erdészeti ágazatvezető, illetve az erdészt közvetlenül irányító személy, egyéb gazdálkodó szervezetnél (pl. erdőbirtokosság, erdőszövetkezet stb.) munkakörénél fogva az erdész közvetlen irányításával megbízott személy, aki a szakmai feladatokat is ellátja mint erdészeti szakszemélyzet: legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személy: 300-1000 ha között erdésztechnikus, 1000 ha felett erdőmérnök;

- erdőőr: legalább általános iskolai végzettségű, lehetőleg alapfokú erdészeti képesítésű és az Erdészeti Szolgálati Szabályzat II/7.2. pontja alapján előírt vizsgát letette.

Erdőgazdálkodási munkák végzéséhez szükséges szakképesítések szakmai követelményeit:

- motorfűrész-kezelő, fakitermelő, közelítőgép-kezelő, erdészeti szakmunkás, erdészeti kötélpálya-kezelő;

- erdésztechnikus, erdészeti gépésztechnikus, szalag- és körfűrész-kezelő és erdészeti gépész, erdőművelő, mező- és erdőgazdasági rakodó kezelő;

- fafeldolgozó, faiskola kezelő, faiskolai szaporítóanyag előállító, fafeldolgozó technikus, fakitermelési gépkezelő stb.

a szakmai követelmények kiadásáról szóló, módosított 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet tartalmazza.

9. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez

Az erdészeti magánút tervezésének, valamint az erdészeti hatósági engedély kiadásának feltételei

I. 1. Erdészeti magánút a tv. szerinti tartamos erdőgazdálkodás célját szolgáló, erdőgazdálkodói vagyonkezelésben, illetve használatban lévő, járművek közlekedésére alkalmas pálya, melyet - a közforgalom számára való megnyitás esetének kivételével - sorompóval, kapuval, illetve más fizikai eszközzel le kell zárni, vagy "Mindkét irányból behajtani tilos" jelzőtáblával kell ellátni.

2. Erdészeti magánutak lehetnek:

a) Állandó jellegű erdészeti magánút (feltáró út), melynél az építés célja és eredménye megfelelő fenntartás és használat mellett (beleértve az átmeneti forgalomkorlátozás esetét is) hosszú távon biztosítja az erdei termékek szállítását és más erdőgazdálkodási érdeket szolgáló gépjármű forgalom lehetőségét.

b) Nem állandó jellegű erdészeti magánút (kiszállító út), egyes - meghatározott erdőgazdálkodási feladatok végrehajtását szolgáló időszakos gépjármű-forgalomra - idegen anyag elhelyezése és tömörítése nélkül, de a talajfelszín megbontásával - létrehozott olyan közlekedési pálya, melynek területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas, vagy azzá tehető. Nyomvonalán a használat megszűnését követően a tv. és e rendelet előírásai szerint kell az erdő felújítását végrehajtani.

3. Az erdészeti út műtárgyainak, tartozékainak, határának és területének meghatározását az utakról szóló külön jogszabály tartalmazza.

4. Az erdészeti magánutak ingatlan-nyilvántartása

a) Az erdészeti feltáró út erdőterületen való létesítése az erdőterület igénybevételének minősül, területét az ingatlan-nyilvántartásban földrészletként vagy alrészletként, művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.

b) A kiszállító út nyomvonala az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdőművelési ágú terület, melyet az út használatának befejezése után erdőterületnek kell tekinteni, és erdősítésre alkalmassá kell tenni. Az ingatlan-nyilvántartásban korábban kivett területként nyilvántartott, használaton kívüli kiszállító út területének erdő művelési ágba való átvezetéséről a földhivatal a tv. 73. § (3) bekezdésének alapján az erdészeti hatóság megkeresésére intézkedik.

c) Amennyiben az erdészeti út a tv. hatálya alá nem tartozó földrészletet is érint, úgy a létesítés során a termőföldről szóló külön jogszabályok vonatkozó előírásait is be kell tartani.

5. Nincs szükség erdészeti hatósági engedélyre a meglévő erdészeti magánút határán belül végzett fenntartási és helyreállítási munkákhoz.

6. Az erdészeti magánút építésének engedélyezését az erdőgazdálkodó, vagy írásbeli megbízása esetén a tervező kérheti, az engedélyezési terv erdészeti hatósághoz történő benyújtásával. Az engedélyezési tervhez az erdőterület tulajdonosának vagy tulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozatát csatolni szükséges.

Az engedélyezési terv részei:

a) műszaki leírás, (kiszállító út esetén az Erdészeti Utak Tervezési Irányelveiben előírtakon felül a műszaki leírásban meg kell jelölni a használat várható időtartamát és a használat megszűnését követően az erdészeti újrahasznosítás érdekében szükséges feladatokat);

b) átnézeti térkép, ami az út nyomvonalát ábrázoló üzemtervi térkép 1:20 000 méretarányú kivonatos másolata;

c) általános helyszínrajz, ami az út nyomvonalát ábrázoló 1:10 000 méretarányú ingatlan-nyilvántartási térkép kivonatos másolata;

d) hossz-szelvény;

e) minta-keresztszelvények és keresztszelvények;

f) földtömeg számítása és elosztása;

g) részletes műtárgy tervek;

h) feltáró út engedélyezése esetén a 87. § (1) bekezdésében előírt munkarészek;

i) hídépítés esetén a híd műszaki leírása, vázlatterv általános helyszínrajzzal, általános talajmechanikai szakvélemény.

A tervrészletek tartalmi és formai követelményeit a minisztérium által kiadott Erdészeti Utak Tervezési Irányelvei tartalmazzák.

7. Az engedélyezési tervhez csatolni kell:

a) a tervező nyilatkozatát arról, hogy a terv megfelel a vonatkozó általános érvényű és eseti előírásoknak;

b) az érintett közművek kezelőinek nyilatkozatát (közműnyilatkozatok);

c) a tervezés során végzett előzetes hatósági és más egyeztetések jegyzőkönyveit;

d) az érintett földrészletről a tulajdoni lap hiteles másolatát.

8. Az építési engedélyt általában a létesítmény egészére kell kérni. Több évig tartó, illetőleg több megvalósítási szakaszra vagy létesítményre bontott építkezés esetében az egyes szakaszokra, illetőleg műtárgyakra külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, azonban a létesítmény egészének elbírálásához szükséges adatokat ilyen esetben is szolgáltatni kell.

9. Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az erdészeti hatóság köteles megvizsgálni, hogy

a) a terv megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, valamint az Erdészeti Utak Tervezési Irányelveiben foglaltaknak, továbbá mellékelték-e az előírt nyilatkozatokat, dokumentumokat;

b) a tervező rendelkezik-e az előírt tervezési jogosultsággal.

9.1. Ha a terv vagy mellékletei nem felelnek meg az előírásoknak és követelményeknek, az engedélyező hatóság az építtetőt határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel.

10. Az építtető csak a jogerős építési engedély alapján, az engedély érvényességének időtartamán belül, mások birtoklásának zavarása nélkül építkezhet. Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési munkát ez alatt az idő alatt megkezdték, és folyamatosan végzik.

11. Az erdészeti hatóság az engedélyező határozatában az építkezés kezdési és befejezési határidejét is meghatározhatja, továbbá az építtető kérelmére az építési engedély érvényességi idejét egy-egy évvel meghosszabbíthatja, feltéve, ha az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy körülmények időközben nem változtak meg.

12. Az erdészeti magánút használatbavételi engedélyét a forgalom részére való megnyitás tervezett időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően köteles az építtető kérni.

12.1. Az erdészeti engedélyező hatóság a használatbavételi engedély kiadása előtt helyszíni ellenőrzést tart. Az ellenérzés célja annak megállapítása, hogy az út az építési engedélynek megfelelően épült-e és kielégíti-e a használatbavételhez szükséges követelményeket. A helyszíni ellenőrzést lehetőleg a műszaki átadás-átvétellel egyidejűleg kell megtartani.

12.2. A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az esetleges hiányosságokat és az azok megszüntetésére tett előírásokat. A használatbavételi engedély egyes hibák vagy hiányosságok esetén is megadható, ha azok a forgalom biztonságát nem veszélyeztetik. Ilyen esetben a határozatban a hibák és hiányosságok megszüntetésére megfelelő határidőt kell előírni.

12.3. Ha az építtető a határozatban megjelölt kötelezettséget az előírt határidőben nem teljesíti, az engedélyező hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonhatja vagy a kötelezettség teljesítésének végrehajtását rendelheti el. A használatbavételi engedély az út meghatározott szakaszára is megadható, ha azon a forgalom biztonságosan lebonyolítható.

13. Az elkészült erdészeti magánútról a 87. § (1) bekezdésében meghatározott megvalósulási térképeknek és terület-kimutatásoknak a benyújtási határidejét az erdészeti hatóság a használatbavételi engedélyre vonatkozó határozatában állapítja meg.

14. Ha fontos érdekből indokolt, hogy az utat vagy annak egy részét az építési munka teljes befejezése előtt használatba vegyék, az engedélyező hatóság a helyszíni bejáráson - meghatározott időtartamra - ideiglenes használatbavételi engedélyt adhat. Ideiglenes használatbavételi engedélyt csak a forgalombiztonsági követelmények megvizsgálása után, azok fennállása esetén lehet kiadni. Az ideiglenes használatbavételi engedélyt a helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyvbe kell foglalni. Kiadásának feltételeire a használatbavételi engedélyre előírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

II. 15. Nem minősül erdészeti magánútnak az erdő talaján, annak maradandó károsítása nélkül, de építési jellegű felszíni beavatkozással, idegen anyag elhelyezése nélkül kialakított, egy, legfeljebb két erdőrészletet érintő nyomvonal (közelítő nyom), amelyet egy meghatározott erdőgazdálkodási feladat végrehajtására létesítenek, és amelynek területe az érintett erdőrészletben történő erdőfelújítás idején erdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá teszik.

15.1. A közelítő nyom létesítésének engedélyezéséről az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó éves tervének jóváhagyása során dönt. A közelítő nyom létesítésével járó erdőgazdálkodási tevékenység tervezése esetén az éves tervhez a tervezett közelítő nyomot vagy nyomokat ábrázoló 1:10 000 méretarányú térképvázlatot kell csatolni.

15.2. A közelítő nyom létesítésénék engedélyezése során az erdészeti hatóság az erdő talajának, egyes felszíni formáknak, a visszamaradó faállománynak, valamint az erdei vízfolyások védelmében feltételeket írhat elő, vagy az engedélyezést megtagadja.

A feldolgozatlan (erdei) fa osztályozása

1. MÉRÉS

1.1. Általános követelmények

1.1.1. A feldolgozatlan fát térfogata (tömörköbméterben vagy űrköbméterben) vagy tömege meghatározásával kell mérni.

1.1.2. A mérésre csak metrikus rendszer használható.

1.1.3. A mérés kizárólag hatóságilag ellenőrzött és műszakilag megfelelő állapotú mérőeszközzel végezhető.

1.2. Szálfa, illetve rönk mérése

1.2.1. A szálfa, illetve a rönk olyan feldolgozatlan fa, amelynek térfogata köbméterben határozható meg.

1.2.2. A szálfát - a szabálytalan alakú kivételével - egyedi egységben kell mérni. A szabálytalan alakú szálfát szakaszonként szükséges megmérni.

1.2.3. Egy adott egység térfogata a hosszából és a kéregben vagy kéreg nélkül mért átmérőből számítható ki. A térfogat összege legalább két tizedesjegyre kerekítve, a szokásos köbözőtáblák felhasználásával határozható meg.

1.2.4. A megmért átmérő összege lefelé kerekíthető az alacsonyabb értékű centiméterre. Ha az átmérő kéregben mért, ebből a megfelelő mennyiséget le kell vonni, amit jelezni kell. Ennek alkalmazása egyes fafajoknál a következő:

Fafaj és átmérő (kéregben)    Levonandó
 Tölgy, 20 cm átmérőig                 1 centiméter
 Bükk,40 cm átmérőig                  1 centiméter
 40 cm felett                                     2 centiméter
 Lucfenyő, jegenyefenyő                1 centiméter
 Erdeifenyő, vörösfenyő,
 20 cm átmérőig                              1 centiméter

A módszer a nem említett fafajokra is alkalmazandó.

1.2.5. 19 centiméter és ennél kisebb átmérőjű fa esetén a kéreg nélküli átmérő a ledöntött fatörzsön erdészeti átlaló felhasználásával (vízszintes átmérő) egy művelettel mérhető. A kéreg nélküli 20 centiméter vagy ennél nagyobb átmérőjű fa keresztmetszete két egymást metsző, egymásra merőleges méréssel állapítható meg (ha lehetséges, a legnagyobb és a legkisebb átmérő figyelembevételével). Ha a mérendő hely ágörvön vagy a törzs más szabálytalan részén található, az átmérő mértéke a mérendő helytől mindkét oldalon egyenlő távolságban végzett mérések átlaga szerint határozható meg.

1.2.6. A rönk hosszának összege deciméterre lefelé kerekíthető. A 20 centiméter vagy ennél kisebb kéreg nélküli középátmérőjű rönk méterben mért hosszának összege is lefelé kerekíthető. Ferde döntésű vágáslap hosszúságát a vágás közepétől kezdődően kell mérni.

1.3. Sarangolt fatermék mérése

1.3.1. A sarangolt fatermék olyan feldolgozatlan fa, amelynek térfogata űrköbméterben határozható meg.

1.3.2. Az összerakott sarang magasságának legalább 3 százalékkal kell meghaladni névleges magasságát. A névleges magasság 1 vagy 2 méter lehet.

2. OSZTÁLYOZÁS

2.1. Általános követelmények

A feldolgozatlan fa osztályozása az egyed fafajhoz tartozása és elnevezése, továbbá mérete és minősége szerint szükséges. Az e rendelet szerinti osztályozás nem érinti a vonatkozó szabványok alapján végezhető osztályozást, illetve besorolást.

2.2. A méret szerinti osztályozás

2.2.1. A méret szerinti osztályozásnál az átmérőt és a hosszúságot az 1.2.4-1.2.6. pont szerinti módszer szerint kell mérni.

2.2.2. A fa hosszától függetlenül a méret szerinti osztályozás a középső, kéreg nélkül mért átmérő alapján állapítható meg, a következő besorolás (átmérőcsoportok) szerint:

2.2.3. A 6. osztály felett további csoportok is kialakíthatók, de azonos fokozat fenntartásával. Az átmérőcsoport osztálya "a" és "b" alosztályra való felosztása mellőzhető, vagy az kiterjeszthető mindegyik csoportra.

2.2.4. A szálfa osztályozható még a legkisebb hosszúság és az ennek megfelelő legkisebb kéreg nélküli csúcsátmérő figyelembevételével is, a következő besorolás szerint:

Az 1.2.5. pontban foglalt rendelkezésektől eltérően a csúcsátmérőt csak egyszer kell megmérni.

2.2.5. A különböző hengeres faválasztékokból (rúdfa, oszlopfélék stb.) képzett egyes kategóriákat a tő felől 1 centiméterre kéregben mért átmérő szerint csoportokba kell sorolni a következő osztályozás szerint:

Ha a különböző hengeres faválasztékot kérgezik, a felsorolás csoportjaiban megjelölt átmérők mértéke a következők szerint módosul:

2.2.6. A sarangolt fát a kéregben mért csúcsátmérő szerint csoportokba kell sorolni a következő osztályozás szerint:

Ha a sarangolt fát kérgezik, a felsorolás csoportjaiban megjelölt átmérők mértéke a következők szerint módosul:

2.3. Minőség szerinti osztályozás

2.3.1. A minőségi osztályozásnál a következő szempontokat kell figyelembe venni:

- Görbeség: a görbeséget úgy kell mérni, hogy a teljes behajláshoz tartozó húrmagasságot osztani kell a görbület két szélső pontját összekötő, egy tizedesjegy pontossággal méterben kifejezett távolsággal. A görbeséget centiméter/folyóméretben kell meghatározni.

- Csavarodott növés, illetve ferdeszálúság: ennek nagysága megállapítható, ha megmérik a rostok iránya és a szálfa (hengeres faválaszték) tengelyével párhuzamos alkotó közötti távolságot, amit centiméter/folyóméterben kell meghatározni.

- Sudarlósság: a sudarlósságot úgy kell mérni, hogy a szálfa (hengeres faválaszték) alsó és felső évgyűrűjétől (bütüjétől) egy méterre (centiméterekben kifejezett és lefelé kerekített) átmérőinek különbségét osztani kell az azt elválasztó távolsággal, amit centiméter/folyóméterben kell meghatározni.

- Kieső göcs, egészséges (vagy világos) göcs, belül korhadt (vagy fekete) göcs: a göcs átmérőjét a legkisebb méreténél milliméterben kell mérni.

- Benőtt göcsök, ágdudorok.

- Külpontos bél.

- A fa egyéb sajátosságai: húzott fa a lomblevelűek esetén, nyomott fa vagy vaseresség a fenyőféléknél.

- Álgeszt.

- Gyűrűs elválások, bélrepedés, bütürepedések, fagyrepedések.

- Lábonszáradt faanyag, száradás okozta fahibák és repedések.

- Elszíneződés.

- A károsító szervezetek által okozott egyéb fahibák.

2.3.2. A feldolgozatlan fa az alábbi osztályozás szerint sorolható minőségi osztályba:

- "A" minőségi osztály ("A/EGK"): egészséges, kiváló minőségű faanyag, hibák nélkül vagy olyan csekély hibákkal, amelyek nem korlátozzák a felhasználását.

- "B" minőségi osztály ("B/EGK"): átlagos minőségű faanyag, beleértve a lábonszáradt fákból származó anyagot, ami a következő hibákból eggyel vagy többel rendelkezik: csekély görbeség és csavarodott növés, kis sudarlósság, nagy göcsök nélkül, néhány kis vagy közepes nagyságú egészséges göcs, kisszámú és kisméretű benőtt göccsel, enyhén külpontos bél, csekély álgeszt vagy egyéb elszigetelt hiba, amelyeket azonban az általános jó minőség ellensúlyoz.

- "C" minőségi osztály ("C/EGK"): olyan faanyag, ami hibái alapján sem az "A", sem a "B" minőségi osztályba nem sorolható, azonban ipari felhasználásra megfelelő minőségű.

 
Visszatérés a rendeletekhez!