(2) Az engedélyezett erdőnevelési munkák végrehajtásának ellenőrzését és értékelését az erdészeti hatóság a munkák befejezésének bejelentését követően az Erdőrendezési Szabályzatban foglaltak szerint végzi el.

Vhr. 62. § Az erdő nevelése során a 81. § fakitermelésekre meghatározott előírásait figyelembe kell venni.

Vhr. 63. § (1) A befejezett erdősítés felülvizsgálata során az erdő minőségi romlásának minősül, ha az erdősítés

a) fejlődése valamilyen károsítás vagy gazdálkodási hiba miatt nem felel meg a termőhelyi adottságoknak;

b) fafajösszetétele a befejezéskori állapothoz képest a termőhelyi adottságokat és az erdő elsődleges rendeltetését tekintve kedvezőtlenül megváltozott.

(2) Ha az erdősítés faállománya elpusztult, vagy további megfelelő fejlődése erdőgazdálkodási beavatkozással nem biztosítható, valamint a megváltozott fafaj összetételű faállomány a területen a tv. 2. §-ában és 41. §-ában foglaltakra való tekintettel nem tartható fenn, az erdészeti hatóság elrendeli a területen levő faállomány letermelését, és az erdősítés megismétlését. Ha az erdősítés megismétlésének elrendelésére az erdőgazdálkodónak felróható okból kerül sor, rendelkezik az erdőgazdálkodó által az erdősítésre igénybe vett állami támogatásnak az (5) bekezdés előírásai szerinti visszafizetéséről.

(3) Amennyiben az erdő minősége az (1) bekezdés szerint romlott, de erdővédelmi vagy állománynevelési eljárással helyrehozható, az erdészeti hatóság az erdőt folyamatos erdősítéssé visszaminősíti, és határidő megállapításával elrendeli a szükséges munkák elvégzését. Egyúttal rendelkezik a gazdálkodó által az erdősítésre igénybe vett állami támogatás (5) bekezdés előírásai szerinti részleges visszafizetéséről.

(4) Ha a felülvizsgálatnál talált erdő fafajösszetétele a harminc százalékot meghaladó mértékben helyrehozhatatlanul leromlott, de fejlődése megfelelő és a megváltozott összetételű faállomány a területen a tv. 2. §-ában foglaltak figyelembevételével fenntartható, az erdészeti hatóság gondoskodik a változásnak az Adattárba való átvezetéséről, és intézkedik a gazdálkodó által az erdősítésre igénybe vett állami támogatás (5) és (6) bekezdés előírásai szerint megállapított részének visszafizetéséről.

(5) Az erdészeti hatóság az alábbiak szerint rendelkezik az erdőgazdálkodó által jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetéséről. Ha a visszafizetés elrendelésére

a) a (2) bekezdés előírása alapján kerül sor, a visszafizetendő összeg a befejezéskor átvett erdősítésre és a befejezett erdősítés ápolására igénybe vett, a felülvizsgálat évében nyújtható állami támogatás együttes összege,

b) a (3) bekezdés előírása alapján kerül sor, a visszafizetendő összeg a befejezett és a folyamatos erdősítésre a felülvizsgálat évében nyújtható állami támogatás különbözetének, és a befejezett erdősítés kétszeri ápolására nyújtható támogatás együttes összege,

c) a (4) bekezdés alapján kerül sor, a visszafizetendő összeg a befejezéskori és a felülvizsgálatkor talált faállomány szerinti befejezett erdősítésre nyújtható állami támogatás különbözetének, és a befejezett erdősítés kétszeri ápolására nyújtható támogatás együttes összege.

(6) Ha a visszafizetési kötelezettség megállapítására az erdőszerkezet-átalakítással létrehozott erdősítés vagy gazdaságtalan erdő felújítása esetében került sor, a visszafizetendő összeg megállapításánál a felülvizsgálat idején igényelhető többlettámogatási összeget is figyelembe kell venni.

Vhr. 64. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetését a Szolgálat - a törvényben foglalt feladatok ellátása érdekében - az alábbi alrendszereken keresztül valósítja meg:

a) nagy területű egészségi állapotfelmérés 4x4 km-es hálózata a kapcsolódó növedékmérési hálózattal;

b) az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata;

c) ökológiai bázisterületek;

d) országos fénycsapda hálózat;

e) erdővédelmi előrejelző rendszer.

(2) Indokolt esetben a minisztérium meghatározott erdővédelmi feladat ellátására önálló megfigyelőrendszer létrehozását és időleges működtetését rendeli el a Szolgálat számára.

Vhr. 65. § (1) A nagyterületű egészségi állapotfelmérés adatokat szolgáltat:

a) a levélvesztés, a levél-elszíneződés és a koronaelhalás mértékéről;

b) a mintafák testtájain előforduló kár- és kórokozókról, az okozott károsítás erősségéről;

c) a mintafák magassági és vastagsági növekedéséről;

d) a mintaterületeken található talajok fő paramétereiről.

(2) A vizsgálatokat az (1) bekezdés a)-b) pontja esetében a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, egy hónap alatt, évente, a c) pontja esetében vegetációs időn kívül, legalább ötéves visszatérési idővel, a d) pontja esetében az év tetszőleges időszakában, legalább ötéves visszatérési idővel kell elvégezni.

Vhr. 66. § (1) Az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata ismereteket szolgáltat:

a) a levélzet kémiai összetételéről,

b) a légkörből kiülepedő szennyezőanyagokról,

c) a károsodási (kárláncolat) folyamatokról,

d) a mintavételi helyek környezetének meteorológiai paramétereiről.

(2) A vizsgálatokat az (1) bekezdés a) és c) pontjai esetében július-augusztus hónapban, a b) és d) pontja esetében folyamatosan, évente kell elvégezni.

Vhr. 67. § Az ökológiai bázisterületeken folyó megfigyelés és kutatás az erdei ökoszisztémák működésének és a bennük lezajló folyamatoknak a megismerését szolgálja. A kutatás programját a 73. § (1) bekezdés szerinti útmutatóval összhangban, folyamatosan kell kidolgozni.

Vhr. 68. § A Szolgálat az országos fénycsapdahálózat és az erdővédelmi jelzőlapok alapján készített előrejelzések felhasználásával tájékoztatást nyújt a tömeges elszaporodásra hajlamos károsítók várható megjelenéséről, indokolt esetben kezdeményezi a védekezés megszervezését. Az előrejelzésekről hivatalból tájékoztatja a növényvédelmi hatóságot.

Vhr. 69. § (1) A 64. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti alrendszerek kialakítása során a hatályos nemzetközi egyezményeket és kötelezettségvállalásokat figyelembe kell venni, így különösen:

a) a Nagy Távolságra Ható Légszennyezésre vonatkozó 1979-es Genfi Konvenció keretében működő ENSZ Európai Gazdasági Bizottság által koordinált nemzetközi együttműködési program útmutatóját,

b) az Európai Erdők Védelmének I. Miniszteri Konferenciájának I. határozatát.

(2) Részben az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség, részben az Európai Unióhoz való társult tagsági jogviszonyból fakadóan az Unió országain belül hatályos (EEC) No. 3528/86. számú rendeletben, valamint a végrehajtására kiadott (EC) No. 1091/94. számú rendeletben, és annak kiegészítéseiben foglaltakat, mint ajánlást kell alkalmazni.

Vhr. 70. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során a Szolgálat gondoskodik:

a) az egyes alrendszerekben folyó adatgyűjtésről;

b) az adatok feldolgozásáról és elemzéséről;

c) a tájékoztatásról;

d) az adatok tárolásáról;

e) a rendszer szolgáltatta eredmények alapján a szükségessé váló intézkedések kezdeményezéséről;

f) indokolt esetben kezdeményezi önálló megfigyelőrendszer létesítését.

(2) A Szolgálat ellátja a 69. §-ában foglaltak szerinti nemzetközi adatszolgáltatási feladatokat. Ennek keretében gondoskodik:

a) az előírt jelentések határidőre történő megküldéséről;

b) az együttműködésből származó információ szétosztásáról, az országos erdészeti hatóság, a mérő- és megfigyelőrendszer működtetésében közreműködő szervezetek és a szakközönség tájékoztatásáról;

c) ellátja az együttműködési programokban meghatározott nemzeti koordinációs központ feladatait.

(3) A vizsgálati adatokat és eredményeket tartalmazó adatállományok az Adattár önálló alrendszereit képezik.

Vhr. 71. § (1) A Szolgálat az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során gondoskodik a tudományos és kutatóműhelyek megfelelő szintű közreműködéséről.

(2) Az erdőgazdálkodó köteles az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer munkáját segíteni:

a) az "Erdővédelmi jelzőlapok" évente négy alkalommal, a Szolgálat által meghatározott módon történő megküldésével;

b) az erdő egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésével.

Vhr. 72. § (1) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni, hogy erdőterületén az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszerbe tartozó mintavételi pont létesüljön, s azt észlelési időszakban, a honvédelmi határrendészeti és nemzetbiztonsági erdő esetében előzetes egyeztetést követően, a rendszert üzemeltető felkeresse.

(2) A mintavételi pont a gazdálkodást nem befolyásolhatja, a gazdálkodó jogosult a mintafákat a tv.-ben meghatározott feltételek mellett kitermelni.

(3) A látható módon megjelölt mintavételi helyek létesítéséről a Szolgálat a gazdálkodót értesíti. A gazdálkodó köteles az értesítésben felsorolt jeleket és eszközöket óvni, megsemmisülésük esetén a Szolgálatot értesíteni.

(4) A jelek és eszközök megrongálása vagy megsemmisítése az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

Vhr. 73. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer és annak egyes alrendszerei működésének részletes szabályait a miniszter a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé.

(2) A Szolgálat köteles gondoskodni az (1) bekezdés szerint szabályozott rendszernek a 69. §-ban foglalt kötelezettségvállalásokkal való összhangjáról, és szükség esetén kezdeményezi a minisztériumnál a szabályozás korszerűsítését.

Vhr. 74. § (1) Az erdőt károsító hatások megelőzése érdekében a Szolgálat az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során nyert adatok és információk felhasználásával évente értékeli az erdők egészségi állapotát.

(2) A Szolgálat az éves értékelést követően és annak alapján előrejelzi a várható, erdőt érintő károsítások lehetőségét és valószínűségét.

(3) A Szolgálat az évente elkészített előrejelzést a területi szervei útján az erdőgazdálkodók számára hozzáférhetővé teszi.

Vhr. 75. § (1) Az erdőgazdálkodó az előrejelzés és saját megfigyelési adatai ismeretében, a rendes gazdálkodás körében köteles a várható káros hatásokra felkészülni, a szükséges megelőző intézkedéseket megtenni, és ezt az erdészeti hatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

(2) Amennyiben az erdőgazdálkodó a kár megelőzésére az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket elmulasztja, úgy az erdészeti hatóság az erdőt érő káros hatás megelőzésére teendő intézkedéseket elrendeli. Indokolt esetben az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa terhére a szükséges munkát elvégezteti.

(3) Amennyiben az erdőt érő káros hatás megelőzésére tett gazdálkodói tevékenységet az erdészeti hatóság a rendes gazdálkodás körét meghaladó mértékűnek minősíti, az erdőgazdálkodó jogosult költségeinek mérséklése céljából állami támogatást igényelni a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint.

Vhr. 76. § (1) Az erdőt érő azonosítható káros hatások mérséklése és az erdőkárok felszámolása céljából állami támogatás igényelhető a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, amennyiben az erdőkárok megelőzésére tett intézkedéseket az erdőgazdálkodó végrehajtotta.

(2) A támogatás az alábbiakban felsorolt azonosítható biotikus és abiotikus eredetű erdőkárok mérséklése és felszámolása címén igényelhető

a) biotikus:

aa) vírus,

ab) baktérium,

ac) gomba,

ad) rovar,

ae) vadászható állatfajnak nem minősülő vadon élő emlős,

b) abiotikus:

ba) hó,

bb) jég,

bc) szél,

bd) tűz,

be) légszennyezés,

bf) árvíz,

bg) talajvízszint változása,

bh) fagy,

bi) aszály.

Vhr. 77. § (1) Az erdőgazdálkodó jogosult támogatást igényelni a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a környezeti hatásokkal közvetlen összefüggésben, de nem azonosítható okok miatt bekövetkezett faegyedek elhalásából keletkező kára mérséklése céljából.

(2)

Vhr. 78. § (1) Az erdészeti hatóság engedélye alapján szabad gyakorolni az alábbi erdei haszonvételeket:

a) a fakitermelést (élő vagy még tövön álló, elhalt fák tőről való leválasztása);

b) erdészeti szaporítóanyag gyűjtését felújítás alatt álló erdőrészletekben;

c) a fenyőgyanta gyűjtését (gyantázás).

(2) A vadászati jog hasznosítására és gyakorlására vonatkozó külön rendelet előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) Az elhalt fekvő fa és gally gyűjtését, kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtését, valamint a bot, nád, sás, gyékény termelését és a fű kaszálását az erdőgazdálkodó gyakorolhatja, illetve e jogát előzetes írásbeli engedéllyel más személyre átruházhatja.

(4) Gomba, vadgyümölcs, moha, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése az állami erdőben, az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben, szabadon végezhető. A magánerdő területén bármilyen mértékű, állami területen az egyéni szükségletet meghaladó mennyiségű gyűjtés csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli engedélyével gyakorolható.

(5) A méhészeti tevékenység (a méhcsaládok elhelyezése nektár gyűjtés céljából) nem állami tulajdonú erdőben, az erdőgazdálkodó előzetes beleegyezésével, az állami tulajdonú erdőben szabadon gyakorolható, azonban a méhcsaládok elhelyezését és letelepedési helyét az erdőgazdálkodónak minden esetben be kell jelenteni. Különösen indokolt esetben az erdőgazdálkodó meghatározhatja a méhészeti tevékenység gyakorlásának feltételeit.

(6) A méhészeti tevékenység az erdőgazdálkodási tevékenységet és az erdei turizmust nem zavarhatja. Különösen indokolt esetben az erdőgazdálkodó meghatározhatja a méhészeti tevékenység gyakorlásának feltételeit.

(7) Védett természeti területen

a) az (1) bekezdés szerinti engedélyt az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával adja ki,

b) a (3)-(6) bekezdés szerinti haszonvételekhez a természetvédelmi hatóság hozzájárulását az erdőgazdálkodó, illetve a méhészeti tevékenység gyakorlója köteles beszerezni.

Vhr. 79. § (1) Az erdő faállományának kitermelését az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó éves erdőgazdálkodási tervének jóváhagyásával, határozatban engedélyezi.

(2) Ha az egyes erdőrészletekben a kitermelésre tervezett fatérfogat mennyisége eltér az üzemterv szerinti kitermelési lehetőségtől, úgy az éves tervhez fatérfogat becslési jegyzőkönyvet kell csatolni.

Vhr. 80. § (1) Fásításban az Útmutató szerinti tartalommal és formában történő bejelentés alapján végezhető fakitermelés. A fakitermelés tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.

(2) Az erdészeti hatóság a bejelentés tudomásul vételét határozatban megtagadhatja, és a fakitermelés elvégzését megtilthatja, vagy feltételhez kötheti.

(3)

(4)

(5) A faültetvényből történő fakitermelést az Útmutató szerinti tartalommal és formában kell bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az erdészeti hatósági eljárás során felmerült költség az erdőgazdálkodót terheli.

Vhr. 81. § (1) Az ápoló vágás (felszabadító tisztítás) az erdősítés befejezését követő erdőnevelési munka. Célja a fő fafaj és az értékes kísérő fajok megfelelő tőszám eloszlásának és fejlődési feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében a sarjak (kivéve az arról való felújítás esetét), a nem kívánatos cserjék, mellékfajok visszaszorítása szükséges.

(2) A tisztítóvágás célja a kedvező állományszerkezet rendeltetésszerű kialakítása, ezen belül az elegyarány szabályozása. A munka során a beteg, sérült, elhaló egyedeket el kell távolítani.

(3) A törzskiválasztó gyérítéssel biztosítani kell az erőteljes magassági növekedést, a megfelelő nagyságú korona kialakítását, az állomány minőségi jellemzőinek javulását, a kedvező állományszerkezet kialakítását. Ennek érdekében el kell végezni a minőségi válogatást, elő kell segíteni a javafák fejlődését.

(4) A növedékfokozó gyérítés célja a faállomány-szerkezet végső kialakítása, a minőségi faanyagtermesztés elősegítése. Lassan növő kemény, lombos fafajok esetében a véghasználatot megelőzően húsz évvel növedékfokozó gyérítés csak különlegesen indokolt esetben végezhető.

(5) A véghasználati fakitermelések közül

a) tarvágásnak minősül az a véghasználati fakitermelés, amelyet követően az erdőfelújítás mesterséges erdősítéssel vagy sarjaztatással történik;

b) felújító vágásnak minősül a véghasználati fakitermelés, ha az erdőfelújítás az idős állomány talajra hulló magjáról történik. A felújító vágás végrehajtására az idős állomány természetes újulatának megtelepülését, vagy a már megtelepült újulat továbbfejlődését segítő bontóvágások, majd az újulat megerősödését követő végvágás alkalmazásával kerülhet sor. A rendelet alkalmazásában felújító vágásnak minősül a szálaló vágás is;

c) a rendelet alkalmazásában felújító vágásnak minősül az idős állomány alatt végzett mesterséges erdősítést (alátelepítést) követő véghasználat is abban az esetben, ha a faállomány kitermelése az erdősítés fejlődését biztosító, elősegítő módon történik;

d) egyéb termelésnek minősül az a véghasználati jellegű fakitermelés, amely után erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik.

(6) A szálalással végzett fakitermelés során évente legfeljebb a fakitermeléssel érintett terület faállománya folyónövedékének megfelelő famennyiség termelhető ki. A szálalás során az érintett erdő faállományának szerkezete nem romolhat és átlagos minősége nem csökkenhet. Ha az erdőgazdálkodó a szálalást nem évente végzi, az erdészeti hatóság engedélyezheti két évnél nem hosszabb visszatérési idő esetén a kimaradt év folyónövedékének megfelelő mennyiség kitermelést is.

(7) Készletgondozó használatnak minősül a véghasználati kor elérése előtt a fakészlet megőrzését biztosító, a szálalás (6) bekezdésben meghatározott szabályai szerint végrehajtott fakitermelés.

(8) Egészségügyi fakitermelés során csak az elhalt, vagy további fejlődésre alkalmatlanná vált sérült, beteg, valamint a károsítók elszaporodását előidéző lábon álló fák termelhetők ki. A tv. 60. § (2) bekezdésének f) pontja alkalmazásában egészségügyi fakitermelésnek kell tekinteni az elemi károk (vihar, hó, jég, árvíz stb.) által ledöntött fák tőről való leválasztását is.

Vhr. 82. § A fakitermelés engedélyezése során az erdészeti hatóság a források védőterületén, védett élő szervezetek élőhelyén, élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetében, kirándulóhelyeken egyes fák vagy facsoportok kitermelését megtilthatja.

Vhr. 83. § (1) Az erdő nevelését szolgáló felszabadító tisztítás, tisztítóvágás, gyérítések és a természetes felújítás érdekében végzett bontóvágások során, amennyiben a biológiai változatosság tartamossága, valamint az erdő ökológiai stabilitásának biztosítása ezt szükségessé teszi, az adott termőhelynek megfelelő erdőtársulás mellékfafajait - az erdészeti hatóság által az éves erdőgazdálkodási terv jóváhagyása során meghatározott mértékig - meg kell hagyni.

(2) A szakszerű erdőnevelés és felújítás - ezen belül az (1) bekezdésben meghatározott követelmény - megvalósításának biztosítása érdekében az erdészeti hatóság a fakitermelésnek az éves erdőgazdálkodási terv jóváhagyásának engedélyezése előtt jogosult meggyőződni arról, hogy a kivágásra tervezett fák kijelölése megfelelő módon megtörtént-e. A jelölés szakszerű végrehajtása hiányában a fakitermelést az erdészeti hatóság nem engedélyezheti.

(3) A fakitermelést a tv. 61. §-ának (4) bekezdése alapján akkor lehet korlátozni vagy megtiltani, ha az erdőgazdálkodó

a) az erdőfenntartási járulék vagy erdőgazdálkodási bírságfizetési kötelezettségét határidőre nem teljesítette;

b) a szakszerű és tartamos erdőgazdálkodást jelentősen veszélyeztető engedély nélküli, engedélytől eltérő vagy szakszerűtlen fakitermelést végzett;

c) az erdőfelújítási kötelezettségét a rendeletben megállapított határidőre neki felróható okból nem teljesítette;

d) az erdészeti hatóság által elrendelt erdővédelmi munkákat nem végezte el.

(4) Amennyiben az erdőgazdálkodó a tv. 61. §-ának (5) bekezdése szerinti hatósági rendelkezésnek nem tesz eleget, és e mulasztásával az erdő egészségi állapotát veszélyezteti, vagy abban kárt okoz, a tv. 102. § (1) bekezdésének e) pontja alapján erdőgazdálkodási bírság kiszabásának van helye.

Vhr. 84. § (1) A tv. 62. §-a alkalmazásában felújítatlan vágásterületnek minősül az üres vágásterületen felül a folyamatban levő erdőfelújítás területe is, amíg az erdészeti hatóság - védett erdő esetén a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - az erdőfelújítást befejezetté nem nyilvánítja.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tarvágás hegyvidéki területen öt hektárnál nagyobb területen szerkezetátalakítás vagy más állományalkotó főfafaj cseréje esetén és csak akkor engedélyezhető:

a) ha az az erdő talaját, értékes felszíni képződményeit, valamint az erdei életközösség tagjainak fennmaradását nem veszélyezteti, és a

b) a szakszerű erdőfelújítás feltételeit nem rontja.

Vhr. 85. § (1) A tv. 63. §-a alkalmazásában erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének minősül az erdei fafajok magjának a faállomány alatt megtelepült csemetéinek gyűjtése, valamint a dugványozás céljából végzett hajtás szedés.

(2) Az erdészeti szaporítóanyag erdőterületen való gyűjtéséhez nincs szükség az erdészeti hatóság engedélyére ha

a) a szaporítóanyag gyűjtése az illetékes hatóság által e célra kijelölt erdőben történik,

b) az erdőterületen a faállomány vágásérettségi kora szerint tíz éven belül nem kezdhető meg az erdőfelújítás.

Vhr. 86. § Az üzemterv szerinti véghasználati fakitermelést megelőző öt évnél korábban megkezdett fenyőgyanta gyűjtés a tv. 102. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti szakszerűtlen állománynevelésnek minősül, és erdőgazdálkodási bírság kiszabását vonja maga után.

Vhr. 87. § (1) Az erdőterület igénybevételére vonatkozó, az erdészeti hatósághoz benyújtandó kérelemhez mellékelni kell a tervezett igénybevétel által bekövetkező változásnak az Adattárban, a körzeti erdőtervben és az üzemtervben való átvezetéséhez szükséges, az üzemtervi térkép kivonatának felhasználásával készült 1:10 000 méretarányú vázrajzot, az üzemtervi területkimutatást, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéshez szükséges, külön rendeletben meghatározott vázrajzot és területkimutatást, valamint az erdő tulajdonosának hozzájárulását. A kérelemben pontosan meg kell határozni a tervezett igénybevétel célját.

(2) Az erdő igénybevételének az erdészeti hatóság által történt engedélyezése nem mentesíti az engedélyest és az érdekelteket más, az igénybevétel célja szerint hatáskörrel rendelkező szerv hozzájárulásának, illetve engedélyének megszerzésére a külön jogszabályban előírt kötelezettsége alól. A kérelem mellékleteit védett vagy védő erdő tervezett igénybevétele esetén négy, egyébként három példányban kell benyújtani az erdészeti hatósághoz.

Vhr. 88. § (1) Az erdőterület honvédelmi vagy határrendészeti célra történő igénybevétele iránti kérelmet a területileg illetékes erdészeti hatóságnál kell előterjeszteni, aki azt véleményezve felterjeszti a miniszterhez.

(2) Az erdőterület igénybevételéhez való elvi hozzájárulás iránti kérelemben fel kell tüntetni az érintett erdő ingatlan-nyilvántartási és üzemtervi adatait, ezen felül a terület beazonosítására alkalmas 1:10 000 méretű vázrajzot kell csatolni. A kérelemben meg kell jelölni a tervezett igénybevétel célját.

(3) A tv. 67. § (3) bekezdése szerinti elvi hozzájárulást meg kell kérni abban az esetben, amikor nyomvonalas létesítmény, bányatelek kialakítása vagy erdőterület belterületbe vonása miatt az erdőterület igénybevételére várhatóan öt éven belül sor kerül.

Vhr. 89. § (1) Erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonása iránti kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes talajvédelmi hatóság nyilatkozatát az érintett erdőterület mezőgazdasági művelésre való alkalmasságáról.

(2) A faültetvény területének mezőgazdasági művelésbe vonásának az erdészeti hatósághoz való bejelentése nem mentesíti a gazdálkodót más jogszabályban előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól.

Vhr. 90. § (1) Az erdőfelújítás és erdőnevelés normatív támogatásának befejezett értéke alatt az erdőfelújítás befejezéséig, majd az ezt követő egyszeri ápolásra igényelhető normatív támogatások együttes összegét kell figyelembe venni, az igénybevétel évében érvényes összeggel.

(2) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület igénybevétele esetén a tv. 70. §-ának (4) bekezdése szerinti újraerdősítési költséget a termőhelyi adottságoknak megfelelően választható őshonos faállomány figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Az erdőterület időleges igénybevétele miatt az erdőgazdálkodó által a külön jogszabály szerinti számlára teljesítendő fizetési kötelezettség összegét és a befizetés határidejét és módját az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg.

(4) Az erdőgazdálkodó által a tv. 70. § (4) bekezdése szerint fizetendő újraerdősítési költség, a tv. 70. § (5) bekezdése szerinti erdőgazdálkodási bírság, valamint a tv. 71. §-a szerint az időleges igénybevételért fizetendő összeg megfizetésének határidejét és módját az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg.

Vhr. 91. § (1) Az erdőterület rendeltetésszerű használatát akadályozó és öt évet meghaladó igénybevétele esetén kérelemre az újraerdősítési költség megfizetése is előírható.

(2) § A tv. 71. §-ának (2) bekezdése alapján a miniszter által adható felmentés iránti kérelmet két példányban az erdészeti hatósághoz kell benyújtani.

Vhr. 92. § Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonásának engedélyezése során az újraerdősítési költség megfizetése helyett más művelési ágú területen vállal újraerdősítést, úgy az újraerdősítés tervezésére az erdőtelepítés, egyéb feltételeire az erdőfelújítás szabályai vonatkoznak.

Vhr. 93. § (1) Azt a nem erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletet vagy alrészletet, amelyet az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágban már nem hasznosítanak, és a faállományának fedettsége az ötven százalékot eléri vagy meghaladja, erdőterületnek kell minősíteni. A földhivatal a terület művelési ágát - az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulása vagy megkeresése alapján, illetve védett természeti területen a természetvédelmi hatóság egyetértésével - az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágra változtatja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a feltételek a földrészlet vagy alrészlet egyezerötszáz négyzetméterén vagy annál nagyobb részterületén állnak fenn.

Vhr. 94. § (1) Az erdőterület két vagy több földrészletre történő megosztásához az erdészeti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulását az érdekelt ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas méretarányú megosztási vázrajz, illetve helyszínrajz és a tulajdoni lap hiteles másolata benyújtásával kérelmezi az erdészeti szakhatóságtól.

(2) Az erdőterület megosztásának engedélyezése esetén az üzemterv módosításáról és a tv. 75. §-a alapján az erdészeti hatóság által előírt intézkedések végrehajtásáról az engedélyes köteles gondoskodni.

Vhr. 95. § (1) Az erdei haszonvételből származó termékek készletezése, valamint azoknak a járművekkel való elszállítása csak az erdő és az erdészeti létesítmény védelmére vonatkozó előírások maradéktalan megtartása mellett történhet. Amennyiben a védelem indokolja, az erdészeti szállítást és az erdőterületen való nem közérdekű közlekedést az erdészeti hatóság azonnal végrehajtható határozattal korlátozhatja vagy megtilthatja.

(2) Az erdészeti hatóság képviselője az erdő és erdészeti létesítmény védelme érdekében, halasztást nem tűrő esetben a helyszínen intézkedhet az erdészeti szállítás vagy az erdőn való nem közérdekű közlekedés korlátozására, illetve kizárására. A helyszíni intézkedés időbeli hatálya nem terjedhet túl a hetvenkét órán. A hetvenkét óra leteltével - amennyiben az erdészeti hatóság fellebbezés halasztó hatályát kizáró határozatot nem hoz az erdészeti szállítás vagy az erdőn való közlekedés korlátozására vagy kizárására - az intézkedés hatályát veszti. A kizáró vagy korlátozó hatósági intézkedésben vagy határozatban foglaltak megsértése az erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályok megsértésének minősül.

Vhr. 96. § Az erdészeti haszonvételből származó termékek szállítása más használatában levő erdőterületen csak a már meglevő erdészeti feltáró út, erdészeti kötélpálya vagy állandó jellegű közelítő nyomok igénybevételével történhet.

Vhr. 97. § Az erdei fa és egyéb erdei termék (a továbbiakban: erdészeti termék) származásának igazolásáról az erdőgazdálkodó az erdészeti szakszemélyzet útján rendelkezik. Az igazolást az erdőgazdálkodónál rendszeresített nyomtatvány igénybevételével kell kiállítani.

Vhr. 98. § (1) Az erdészeti hatóság képviselője és az erdészeti szakszemélyzet jogosult ellenőrizni az erdei termék származása igazolását.

(2) Az erdészeti terméket birtokló, illetve annak szállítását végző köteles bemutatni a származási igazolást az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselője, illetve a szakszemélyzet felhívására.

98/A. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területén forgalomba hozatalra, valamint az Európai Közösség tagállamaiba kivitelre szánt feldolgozatlan fát e rendelet előírásainak megfelelően osztályozzák, ezt követően annak kísérőokmányán az "EGK osztályozott" jelzést fel kell tüntetni.

(2) A rendelet alkalmazásában

a) feldolgozatlan (erdei) fa: a fakitermelés során ledöntött, koronájától elválasztott és legallyazott, kéregben lévő vagy kérgezett, továbbá a feldarabolt, illetve hasított fa;

b) osztályozott feldolgozatlan fa: az egyed fafaj szerinti megjelölése, mérése, méret szerinti csoportosítása és minőségi osztályba sorolása a rendeletben foglaltaknak megfelelően. Az osztályozás részletes követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az osztályozott feldolgozatlan fán "A" minőségi osztály esetén az "A/EGK", "B" minőségi osztály esetén "B/EGK", "C" minőségi osztály esetén pedig "C/EGK" jelzést kell - el nem távolítható módon - elhelyezni. A "B" minőségű osztály esetén a jelzés elhelyezése nem kötelező.

(4) A feldolgozatlan fa "EGK osztályozott" minősítéssel nem hozható piaci forgalomba, ha azt nem e rendelet szerint osztályozták, vagy az "A" és "C" minőségi osztályba tartozó terméken elmulasztották az osztályazonosító jelzés feltüntetését. Az osztályozásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a tv. 79. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

98/B. § (1) Az erdőgazdálkodó köteles igazolni, ha a feldolgozatlan fát e rendelet előírásainak megfelelően osztályozta.

(2) Az Európai Unió tagállamaiból származó feldolgozatlan fa újraosztályozása szükségtelen, ha azt e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően már osztályozták."

Vhr. 99. § Az erdőgazdálkodó a gyalogos turizmus érdekeinek figyelembevételével jelölhet ki kerékpározásra és lovaglásra erdészeti magánutat. Kerékpározásra és lovaglásra az arra alkalmas erdészeti magánút jelölhető ki, amelynek szélessége legalább két méter.

Vhr. 100. § (1) Az erdészeti munkák szakirányítását, az erdő őrzését ellátó erdészeti szakszemélyzet tagjának igénybevételével, továbbá a minisztériumnál mint országos erdészeti hatóságnál, valamint a szolgálatnál igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány, jelvény, egyenruha, valamint fegyverviselés részletes szabályait a 7. számú melléklet szerinti Erdészeti Szolgálati Szabályzat tartalmazza.

(2) Az erdészeti képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 101. §

101/A. § Az állami erdészeti szolgálat erdőgazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési, pénzügyi, elszámolási feladatok ellátása során gondoskodik a tulajdoni formák (az állami, önkormányzati és magántulajdon) szerinti elkülönítés lehetőségeiről.

Vhr. 102. § (1) A faállomány kora alapján az erdőtervben növedékfokozó gyérítésre, vagy véghasználatra tervezhető állományokban végzett egészségügyi fakitermelés után is meg kell fizetni az erdőfenntartási járulékot, ha a fák kitermelésére az erdő faállományát ért (vihar, hó, jég, árvíz stb.) károsítás miatt került sor, és az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a károsítás a faanyag felhasználhatóságát lényegesen nem befolyásolta.

(2) Nem kell erdőfenntartási járulékot fizetni a növedékfokozó gyérítések és véghasználatok során kitermelt elhalt faanyag után, ha annak mennyisége az erdészeti hatóság részéről a fakitermelés engedélyezése vagy ellenőrzése során egyértelműen megállapítható volt, és mennyisége meghaladja az erdőrészlet élőfakészletének öt százalékát.

(3) A koruk szerint növedékfokozó gyérítésre vagy véghasználatra tervezhető állományokban az erdőterület igénybevételével járó, véghasználati jellegű egyéb termelés az erdőfenntartási járulék fizetési kötelezettség szempontjából véghasználatnak minősül.

(4) Az erdőfenntartási járulék elszámolásának és megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

Vhr. 103. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdejében neki fel nem róható okból történt engedély nélküli fakitermelés esetén nem kötelezhető erdőgazdálkodási bírság fizetésére, ha a tőle elvárható módon eleget tett az erdő őrzésére vonatkozó előírásoknak.

(2) Az illetéktelenek által végzett fakitermelés esetén az erdőgazdálkodó haladéktalanul köteles a falopásról bejelentést tenni az illetékes rendőri szerv és az erdészeti hatóság felé. A bejelentés elmulasztása az erdőgazdálkodási bírság megfizetésének elrendelését vonja maga után.

(3) Ha az erdőgazdálkodó az erdejében szakszerűen és legfeljebb száz köbmétert meg nem haladó mértékben végrehajtott fakitermelésre hatósági jóváhagyást nem kért, vagy az engedélyezett mértéket túllépte, kérelmezheti erdőgazdálkodási tervének pótlólagos benyújtásával az erdőgazdálkodási bírság kiszabása alóli mentesítését. Az erdészeti hatóság a felmentést az erdőgazdálkodási terv jóváhagyásával egyidejűleg és a minisztérium állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezheti. Ez esetben az erdőgazdálkodó a kitermelt faanyag után erdőfenntartási járulékot köteles fizetni.

(4) A tv. 102. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti engedélytől eltérő fakitermelés esetén a bírság alapjául szolgáló bruttó fatérfogat mennyiségét a körzeti erdőterv adatai alapulvételével vagy indokolt esetben helyszíni felmérés alapján az erdészeti hatóság állapítja meg.

(5) A tv. 102. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, illetve a tv. 50. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt előírás megszegése esetén csak a tevékenységgel érintett területre kell az erdőgazdálkodási bírságot megállapítani.

(6) A tv. 102. § (1) bekezdésének d) pontja alapján erdőgazdálkodási bírság fizetését az erdészeti hatóság akkor rendeli el, ha

- az állománynevelés céljából engedélyezett fakitermelés végrehajtása során nem az engedély szerinti faegyedek kitermelésére kerül sor, és ezáltal a faállomány szerkezete romlik, vagy

- a visszamaradó faállomány egyedeinek tíz százaléka vagy annál nagyobb hányada megsérül,

- az erdőgazdálkodó megszegi a fenyőgyanta gyűjtésének a tv. 64. §-ában előírt feltételét.

(7) A tv. 102. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt erdőgazdálkodási szabályok megszegése esetén az erdőgazdálkodási bírság összegét a tiltott tevékenység által okozott kár jellegének és mértékének figyelembevételével az alábbiak szerint kell megállapítani. Ha a tevékenység a faállomány, illetve az erdei életközösség más elemeit lényegesen nem károsítja, vagy veszélyezteti és nem nagy területre terjed ki, a bírság legkisebb mértékét lehet megállapítani. Különösen nagy kárt okozó tevékenység esetén a legmagasabb vagy ahhoz közelálló bírság megállapításának van helye. A bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni.

(8) A tv. 102. §-a (1) bekezdésének a), c), e) és f) pontja alkalmazásában a természetben összefüggő erdőterület tulajdonosai erdőgazdálkodó hiányában kötelezettségeikért egyetemleges felelősséggel tartoznak, ezért az erdőgazdálkodási bírság megfizetésére az erdészeti hatóság a tulajdonosokat egyetemlegesen kötelezi.

Vhr. 104. § Az erdőfelújításra az e rendelet 57. §-ában foglaltak szerint megállapított határidő túllépése esetén az erdőgazdálkodási bírság számításánál a területi adatokat a következő a)-d) pontban foglaltak szerint kell figyelembe venni:

a) az e rendelet 57. §-ának (1) bekezdésében megállapított határidő túllépése esetén a bírság alapja a be nem erdősített vagy szakszerűen nem sarjadztatott terület nagysága;

b) az e rendelet 57. §-ának (2) bekezdésében megállapított határidő túllépése (sikeresség elmaradása) esetén a bírság alapja a felújítási kötelezettség alatt álló terület és a sikeresen erdősült terület különbözete;

c) az e rendelet 57. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltétel nem teljesítése esetén a bírság alapja a kötelezettség alatt álló terület és a sikeresen erdősült (az újulat és az esetleg azt kiegészítő mesterséges erdősítés által fedett) terület különbözete;

d) az 57. §-a (4) és (5) bekezdésében az erdőfelújítás befejezésére megállapított határidő túllépése esetén a bírság alapja a be nem fejezett (folyamatos) erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület nagysága.

Vhr. 105. § (1) A tv. 103. § (1) bekezdése alkalmazásában

a) az erdő védelmére vonatkozó előírás megszegésének minősül a tv. 50. § (1) bekezdésében, 52. § (2) és (3) bekezdésében, 54. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 55. §-ában foglalt előírások be nem tartása,

b) az erdei haszonvételekre vonatkozó előírások megszegésének minősül azoknak az erdő látogatója által történő - az erdei életközösség károsítását eredményező - jogosulatlan gyakorlása,

c) az erdő látogatására vonatkozó szabályok megszegésének minősül a tv. 80. § (3) bekezdésében, valamint 81. §-ában foglalt előírások be nem tartása.

(2) A tv. 103. §-a szerinti erdővédelmi bírságot az erdészeti hatóság hivatalból, a természetvédelmi hatóság megkeresésére vagy az erdőgazdálkodó kérelme alapján állapítja meg, és határozatban rendelkezik a befizetésről.

(3) Az erdővédelmi bírság - az erdei életközösség veszélyeztetése vagy károsítása miatt - a szabálysértési vagy büntetőeljárástól függetlenül kiszabható.

Vhr. 106. § (1) A tv. 103. §-ának (3) bekezdése alapján az erdészeti hatóság abban az esetben köteles az erdővédelmi bírság megfizetése iránt intézkedni, ha a vadállomány

a) a termőhelyi adottságoknak megfelelő természetes erdei életközösség kialakulását, illetve fennmaradását veszélyezteti vagy megakadályozza,

b) az erdő talaját, illetve az erdei életközösség más fontos elemét tartósan veszélyezteti vagy károsítja, különösen ha a faállomány fejlődését, minőségét vagy egészségi állapotát hosszabb távra kihatóan károsan befolyásolja,

c) az erdő természetes felújítását megakadályozza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a vadászati hatóság az erdővédelmi bírság kiszabásához a tv.-ben előírt egyetértését csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a károsítást nem a vadászható vadállomány okozta.

Vhr. 107. § Hatálytalanítva!

Hatálytalanított szövegrész: A 2. § (6) bekezdésében meghatározott művelési ág változás átvezetéséről legkésőbb a területen álló faállomány tervek szerint végrehajtott véghasználatát követő kilencven napon belül gondoskodik az erdészeti hatóság.

Vhr. 108. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1997. január 1. napjától indult és a rendelet hatálybalépése napjáig el nem bírált ügyekben alkalmazni kell. Az 1997. január 1. napját megelőzően indult és folyamatban lévő ügyekben a korábban érvényes jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) E rendeletet az egyes állami tulajdonú és honvédelmi kezelésben lévő, honvédelmi érdekeket is szolgáló erdők és fásítások esetén a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény és a végrehajtásáról szóló 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet végrehajtására kiadott 27/1981. (XII. 29.) MÉM rendelet 1-2. §-a, 3. §-ának (2) bekezdése, 4-18. §-a, 18/A-18/B. §-a, 19-23. §-a, 24. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdése, 25-31. §-a, 34-40. §-a, 41. §-ának (1) bekezdése, 47-53. §-a és 1-4. melléklete, valamint a módosítására kiadott

b) 9/1987. (IX. 1.) MÉM rendelet 1-6. §-a, 8. §-a, 9. §-ának (2) bekezdése és a 36/1995. (XI. 9.) FM rendelet.

(4)

1. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez

Az erdei fafajok jegyzéke

A) LOMBOS FAFAJOK

B) TŰLEVELŰ FAFAJOK (FENYŐK)

2. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez

313. Komáromi

411. Pilismaróti

412. Visegrádi

413. Szentendrei

421. Csákvári

422. Tatabánya-Oroszlányi

423. Süttői

424. Bajnai

425. Pilisszentkereszti

426. Budakeszi

427. Budapesti

462. Kisbéri

463. Mecsérpusztai

592. Valkói

593. Gödöllői

612. Sárosdi

613. Soponyai

615. Fehérvári

621. Ráckevei

811. Monori

812. Ceglédi

813. Pusztavacsi

814. Abonyi

711. Jászsági

912. Tiszacsegei

913. Tiszavasvári

921. Szolnoki

922. Tiszafüredi

951. Hajdúhadházi

952. Püspökladányi

954. Bihari

961. Nyíregyházi

962. Kisvárdai

963. Baktalórántházi

964. Nyírbátori

965. Nyírbélteki

966. Guthi

968. Debrecen-Halápi

971. Szatmár-Beregi

545. Szilvásváradi

546. Egri

547. Felsőtárkányi

552. Tarnaleleszi

553. Pétervásárai

555. Nyugat-Borsodi

561. Gyöngyössolymosi

562. Parádi

563. Nagybátonyi

564. Verpeléti

571. Romhányi

572. Szécsényi/Észak-Cserháti

575. Berceli

576. Salgótarjáni

577. Litke-Kisterenyei

581. Kemencei/Észak-Börzsönyi

582. Diósjenő-Királyréti

583. Nagymarosi

591. Váci

724. Hatvan-Hevesi

911. Kiskörei

155. Iharosi

211. Marcali

212. Nagybajomi

213. Nagyatádi

214. Lábodi

215. Barcsi

221. Somogyvári

222. Zamárdi

223. Igali

231. Zselicségi

631. Solti

644. Bajai

821. Kerekegyházi

822. Kecskeméti

823. Bugaci

824. Kiskőrösi

825. Hajósi

826. Császártöltési

827. Kiskunhalasi

828. Harkakötönyi

829. Bócsai

831. Kistelek-Sándorfalvi

832. Ásotthalmi

841. Pandúri

842. Kelebiai

934. Marosszög-Csanádi

941. Vésztői

944. Körös-Maros közi

511. Jósvafő-Tornai

521. Bánhorváti

522. Sajóvölgyi

523. Szendrői

524. Edelényi

525. Hernádvölgyi